Szombat este hajnalban összevesztünk, hogy olyan, mintha nem is járnánk, mikor smsben vagy mindenhogy csak nem személyesen beszélünk. Vasárnap bementem hozzá, mondta, hogy szerinte is akkor hagyni kellene ezt az egészet. A beszélgetés után este minden szaron bőgtem, na meg reggel. Belegondoltam, hogy ez az utolsó este vele, és megrémisztett, megbeszéltük, hogy összepakolom akkor a cuccaim (a fogkefém ott maradt :)). Amikor kettesben vagyunk, minden jó, vagy akár másokkal, csak ha külön lakásban akkor nincs mutatva az érzelem, olyankor nincs ölelés, csak a szavak, amik elmaradnak. Én mondogattam néha, de nem is reagált rá sokszor. Olyan rosszul érzem magam, hogy ilyen kuka vagyok. Mondta hétfőn, hogy azt látja rajtam, mintha mindegy lenne, pedig nem, nagyon nem..