Reggel segítettek feltenni a bicit a vonatra, de leszállásnál egyedül próbálkoztam, elég bénán. Elindultam a tervezett útvonalon. 45 perces út helyett 25 perc volt. Már héztkor az egyetem előtt voltam. Másfél órát ültem egy padon, majd bementem a teremhez. A vizsgám pocsék lett, hiába próbálkoztam, nem ment. Majd Évi után elindultam az állomásra, ami szintén hamar, 15 perc alatt megvolt. Vártam, vártam, sültem a nadrágomban. Hívott, hogy megvárom-e vagy sem. Megvártam. Elvileg kettőkor indult, végül három lett belőle. Addig én csak vártam, vártam, olvastam, leégtem. Borzalmas, hogy sohasem tudok szép barna lenni, mindig, így elhatároztam, ma elmegyek szolizni. xD Remélem nem ragadok bent. :D
megjegyzés: fantasztikus volt biciklivel közlekedni. Ahova akartam, eljutottam, nem kellett semmire sem várni. :)
megjegyzés: fantasztikus volt biciklivel közlekedni. Ahova akartam, eljutottam, nem kellett semmire sem várni. :)
